Mire jó a darált beton?

Manapság egyre elterjedtebb az a nézet, hogy az épületbontás és egyéb munkálatok során keletkező építési törmelékeket újra kell hasznosítani. Ennek első lépcsőfoka a törmelék szétválogatása, mivel különböző anyagokat különböző módon hasznosíthatunk. A betont például betondarálás segítségével aprítjuk fel, hogy később felhasználhassuk. Na de mire?

Csak lassan a sittel!

Sokan úgy gondolják, hogy az építési törmeléket (köznapi nevén sittet) elegendő csak az útra borítani és akkor már nem süllyed el az autó a sárban. Ez nem így van, sőt még illegális is. Az építési, bontási hulladékot „építőanyagként alkalmas” minősítéssel kell ellátni, melyet a 3/2003. BM-GKM-KvVM rendelet szabályoz. A válogatás és betondarálás nélkül csak úgy kiborított hulladék ráadásul tartalmazhat szegeket, éles vasdarabokat is, melyek kilyukaszthatják az autók kerekét.

Osztályozás a megfelelő felhasználásért

Azt, hogy a betondarálás során keletkezett törmeléket mire lehet felhasználni, annak minősége és szemcsemérete dönti el. Az 1-es és 2-es minőségi osztályba sorolt töretek alkalmasak az utak felső és alsó kötőanyag nélküli alaprétegének előállításához, illetve hidraulikus kötésű rétegekhez, az 1-es minőségi osztályú ezen kívül bitumenes rétegekhez is. A 3-as osztályú inkább kisforgalmú pl. mezőgazdasági utak építéséhez, vagy zajvédő falak, feltöltések, parkolók kialakításához, közmű árkok kitöltéséhez, illetve altalajok javításához.

A betondarálás különböző méretű szemcséket hoz létre, ami nagyban függ a használt géptől is. A maximum 30 mm-es töretek a sóderhez hasonlóan felhasználhatóak, így furcsa módon a betonból újra betont lehet csinálni. A nagyobb maximum 60 mm-es darált beton pedig inkább töltésre alkalmas, mivel lassabban nedvesedik át, mint a kisebb méretű szemcsék, ezért vizesebb talajokhoz előnyösebb. Gyakran előfordul, hogy a betontörés alkalmával nem osztályozzák a keletkező anyagot így megtalálhatóak benne 10-60 mm-es szemcsék is. Ennek a felhasználása a ugyan olyan mint a 60-as méretűé.